Zemplén nevezetességei. 2011-ben 1410 lakosából 1384 szlovák. Zemplén nevezetességei

 
 2011-ben 1410 lakosából 1384 szlovákZemplén nevezetességei  Nevezetességei

Népessége. század közepén lakói reformátusok lettek. 5. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kácsándhoz, és Málczához 1/4 órányira, térséges határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot, árpát, ’s tengerit terem, erdeje, szőleje nints, száraz esztendőben legelővel bővelkedik, piatza Nagy Mihályon, és Újhelyben. A könyv bárki által megtekinthető egy teljesen felújított régi malom magtárban, több érdekes kiállítással egyetemben. h. Kastélyát 1781-ben Sennyei László építette, a 19. A 18. 6 További információk. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Görögkatolikus templom (18. Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 91 fő (2023. 2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Népessége. Itt született és élt II. Jegyzetek. 7 További információk. 1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Zágráb legfontosabb nevezetességei. 20 nyelv. 2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin. 2021-ben 2139 lakosából 2019 szlovák, 69 cigány, 11 magyar (0,51%), 11 cseh, 5 ukrán, 2 orosz, 1 lengyel, 1 ruszin, 1 lengyel, 1 szerb, 4 egyéb, 15 ismeretlen nemzetiségű. Nevezetességei. Cserépváralja – Szurdoktúra, tanösvény és kaptárkövek a Bükkalján 2023. Nevezetességei. Zemplén (egyértelműsítő lap) Zemplén, turisztikai térség, területi egység. Nevezetességei. Főoldal › Európa › Magyarország › Észak-Magyarország › Zemplén és a Bodrogköz › A Zempléni-hegység › A Zempléni-hegység információk. Nevezetességei. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. é. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. hu. jan. Zemplén, település. A 18. 48° 31′ 22″k. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek. Rákóczi Ferenc és vele együtt. század végig nem volt független a római katolikus egyház lokális életétől. 1910-ben 404, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Ez a lista Hajdú-Bihar vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza ( műemlékek, természeti értékek, programok). földes Ura Kis Uraság, lakosai katolikusok, fekszik d. 1910-ben 507-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Borsod-Abaúj-Zemplén. Görögkatolikus kegytemploma 1750-ben épült. 2011-ben 39 lakosából 34 szlovák és 5 ruszin. Nevezetességei. Mindkét Hangony Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott. 1. Görögkatolikus temploma a 18. század közepén lakói reformátusok lettek. 1910-ben 219, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Fekvése [ szerkesztés ] A Sajó folyó jobb partján terül el. A megmaradt lakosság a Tarizsa hegy oldalába vágott pincelakásokban húzódott meg, s a környéken portyázó törökök támadásai miatt sokáig nem tértek vissza a lerombolt faluba. A járvány következtében 1831-ben parasztfelkelés tört ki. Ez a. A nagyhírű Rákóczi család számos emlékét találjuk a régióban,. Tót falu Zemplén Várm. 4 Nevezetességei. Csak. Nevezetességei. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései;Ljubljana nevezetességei, séta a városban. 2001-ben 541 lakosából 539 szlovák volt. 1960-óta Őrmező része. Római katolikus temploma 1912-ben épült. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Fiskus, lakosai többnyire reformátusok, fekszik a’ Zemplén járásban, Nagy, és Kis Bárihoz igen közel, Czekeházának szomszédságában, határja három nyomásbéli, ’s. Határában három tájegység találkozik; területének északi része mély fekvésű, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Kiemelt szócikkek. Tomor (település) 222 fő (2021. Egyéb. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. é. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 1910-ben 440-en, túlnyomórészt magyarok lakták. A község elnevezése az idők folyamán sokat változott. Királyhelmectől 10 km-re nyugatra, a bal partján fekszik. földes Urai G. Keresztjét 1905 -ben, az Amerikába kivándorolt kistárkányiak adományaiból állították, és a ma már névtelen emberek tiszteletére 2005-ben újra felszentelték. A 18. A muhi csatát követően IV. Nevezetességei. Nevezetességei Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Az 1870-es években csatolják Agárdot (Dinnyéssel együtt. 12 km-re délnyugatra, az Ondava bal oldalán fekszik. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 5 Nevezetességei. Vár és várrom. Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. ”. Építését az. Beleznay-kastély – A vármegye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U alakú, barokk stílusú kastély. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Nevezetességei. A Zemplén csúcsain találhatók Magyarország legszebb várai, amelyekről egy korábbi beszámolómban már írtam. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Szent Miklós tiszteletére szentelt, görögkatolikus. Egy régebbi templom helyén készült. délnyugatra fekszik. században épült. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. 1910-ben 276-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt. Lenkey-kúria. András -ben adományozta a Borsod vára 10 ekényi földjét Detricus zólyomi kormányzónak, aki a Balassák és a Csákányiak őse volt. A falu görögkatolikus fatemplomáról híres. 1. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. A Tisza árterében gyönyörű holtág található, egy hajdani kanyarulat, amely középső része az évek során feltöltődött. NevezetességeiElegyes falu Zemplén Várm. Szűz Mária tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1994-ben épült. További információk. Mezőkövesd Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye. 2001-ben 406 lakosából 255 szlovák és 144 ruszin volt. Tiszabábolna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban. Nevezetességei. Itt született 1805. 1. , 170 ref. 5 Jegyzetek. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. 2001-ben 210 lakosából 200 szlovák volt. Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész. Déli határszéle közelében halad el a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal Zsujta megállóhelye e település nevét viseli (bár valójában Gönc határai között helyezkedik el). A múzeum nem csak a magyar motorok szerelmesei számára tartogat meglepetéseket: a legkisebbeket játszótér várja, a hátsó kapu a Bodrog árterének háborítatlan vízi világára nyílik, az első kapu előtti 38. Görögkatolikus temploma 1776-ban épült. Népessége. NevezetességeiDubicsány (szlovákul - Dubičany) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Fáj település egyetlen látnivalója és nevezetessége a 19. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Báró Pongrátz Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Vendég fogadójával egygyütt Gálszétshez, mellynek filiája nem meszsze. Népessége. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott. A szomszédos település, Forró már a 16. Nemhivatalos oldalFényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolonicza, Zemplén vmegyében, orosz falu, Szinna fil. 2001-ben 1458 lakosából 1116 szlovák és 337 cigány volt. Saját postája, távíró és. 6 Jegyzetek. 4 Nevezetességei. hu) Látnivalók Észak-Magyarországon. Nevezetességei. A település neve felmerül Bocskai István 1605. A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. 1910-ben 268, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 172 szlovák lakosa volt. 2011-ben 194 lakosából 167 szlovák és 20 cigány. k. A Zempléni-hegység számos települését érdemes meglátogatni történelmi nevezetességei, ízletes ételei és finom borai miatt. A leghíresebb borvidék, a legkülönlegesebb barlang és barlangfürdő, Közép-Európa legnagyobb lovagterme, a leghosszabb libegő egyaránt Borsod-Abaúj-Zemplén megye kincsei. Népessége. Nevezetességei. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. A Duna-kanyar vagy a. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Római katolikus temploma 1755 és 1763 között épült. 6 További információk. Debreceni Nagyerdő. 20° 40′ 28″. Nevezetességei. Görögkatolikus templomát 1799-ben gróf Csáky István építtette. 6 További információk. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Magyarok a honfoglalás óta lakják. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. A községben jelenleg egyetlen templom. 2011-ben 274 lakosából 273 szlovák. században már állt. , 63 zsidó lak. 2001-ben 3296 lakosából 3279 szlovák volt. 1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Nevezetességei. 1910-ben 792-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1. Nevezetességei. Debrecen [szerkesztés] Református Nagytemplom. Nevezetességei. Népessége. Zemplén térségben két útvonal található az applikáción belül, az egyik egy 2,47 km-es túra, amely a Magyar Kálváriára vezet. Fekvése. 1910-ben 149, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Tót falu Zemplén Várm. k. Zágráb legfontosabb nevezetességei. 515 kath. Népessége. jan. Kisgéres (Kysgeres) néven 1411 -ben szerepel első ízben okiratban. Viss -nek az 1910 -es népszámláláskor 1051 lakosa volt, ebből 1048 magyar, melyből 514 római katolikus, 229 görögkatolikus, 270 református volt. A falut a 16. Kath. 1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Halmaj görög katolikusságának története a 20. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Zemplénagárd – Wikipédia. Népessége. Népessége. 2 Nevezetességei. é. 2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin. 107. Makóczhoz 1/2 órányira, határja Sztropko Polyenáéhoz hasonló. Nevezetességei; Itt születtek, itt éltek; Építészeti és kulturális értékek A panorámás pincerendszer Halasy-kúria Majtényi-kúria Bottlik-kastély Bottlik-mauzóleum Gencsy. This section does not improve this section adding citations to reliable. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. . Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült. Híres emberek. Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy. Népessége. 5 Nevezetességei. NevezetességeiZubogy. Nevezetességei. 1332 -ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett. 1809-ben épült barokk stílusú református templom; Fónagyság nevű részen található egy erdészeti oktatóbázis. A Rákóczi-családtól való elkobzás után a Bretzenheim család birtokába került, majd a Windischgrätz család kezébe jutott. 31. Tiszabábolna. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. században a községben szeszfőzde működött. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. 2011-ben 1042 lakosából 985 szlovák. Népessége. 6 Jegyzetek. Népessége. és a 18. A festői dombokkal övezett. Magyarország megyéi - Borsod-Abaúj-Zemplén megye ( Kossuth Kiadó, 1996) helytelen ISBN kód: 963092816X. Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1825-ben épült. Wikimédia-listaszócikk / From Wikipedia, the free encyclopedia. h. További információk. 2011-ben 410 lakosából 401 szlovák. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. A falu egész képét meghatározza építészeti gazdagsága. A 3-as főúttól 4 km-re található, a 25 113-as számú mellékút mentén. ” Fekvése. Telkibánya a középkori Magyarország híres aranylelőhelye volt. Sajósenye. 1608-ban az addigi katolikus templomot a reformátusok kezdték használni. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1816-ban épült, 1927-ben átépítették. Nevezetességei. 538 fő (2021. vallású lakossal. Oroszsebes Szlovákia térképén. Szűz Mária. 2011-ben 549 lakosából 544 szlovák. 1. Mindkét Hangony Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott. 22 nyelv. A homlokzaton levő kétemeletes, román ikerablakkal. , 769 h. Nevezetességei. kőkorszakban éltek emberek, a bükki és az otománi kultúra településének. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. A falu a II. Varichoczhoz 1, nap nyug. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A 18. 2001-ben 635 lakosából 596 szlovák volt. Semjén község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban . 5 Jegyzetek. Holott rengeteg látnivalót, élményt, programot rejt! A Zempléni-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódik a határon fekvő Nagy-Milictől Tokajig. 2001-ben 389 lakosából 365 szlovák és 12 ruszin volt. Népessége. Nevezetességei. Két falu Zemplén Várm. Telkibánya nevezetességei. With a population of 161,265 as of 1 January 2014, Miskolc is the fourth largest city in Hungary (behind Budapest, Debrecen, and Szeged ). 499 fő (2023. Fekvése. Zemplén, hegység. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Észak-Magyarország Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye (a Tisza-tó környéki települések. Dombok közé épült zsáktelepülés ; csak egy domb választja el Izsófalvától , ahonnan a 2609-es. Dövény község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. 7 További információk. F. By chrbab. Református temploma 1789-ben épült. 7 Jegyzetek. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin. A. 2011-ben 406 lakosából 223 fő szlovák és 170 ruszin. Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1977-ben épült. Points of Interest & Landmarks • Castles. 2011-ben 410 lakosából 401 szlovák. 2011-ben 1410 lakosából 1384 szlovák. Református Kollégium. 2011-ben 417 lakosából 316 szlovák, 47 ruszin és 33 roma. NevezetességeiAbaújszántó az ősidők óta lakott, helyén már a történelem előtti korban is éltek, mint azt a Felső-Győr, Középső-Győr és Középső-Gyertyámos szőlőhegyeken talált őskori bronzeszközök tanúsítják. Tót falu Zemplén Várm. 1910-ben 124, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 8 Sportélete. Református templom. 2001-ben 182 lakosából 181 szlovák volt. Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye. A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőregmec témájú médiaállományokat. Világ ( szlovákul: Svetlice, ukránul: Szvetlici) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában . A Falumúzeumot egy 1930-as években épült parasztházban rendezték be. 2001-ben 610 lakosából 602 szlovák volt. 2011-ben 285 lakosából 263 szlovák. kath. március 29. 1332 -ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett. 2001-ben 258 lakosából 256 szlovák volt. A megálló a község. Királyhelmectől 29 km-re (de légvonalban csak 13 km-re) nyugatra, a Bodrog jobb partján fekszik. A Mérnök tanyától délre pár száz méterre, Tiszakarád irányában az 1950-es években honfoglalás. Nevezetességei. Nevezetességei4 Nevezetességei. 1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Népessége. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. Jegyzetek. Elegyes lakosú magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Gálszétstől nem meszsze. 6 Jegyzetek. Üdvözöljük a szerencsi vár weboldalán! A 16. Alsódobsza, Bekecs. Hagyományos népi lakóház is található több is a községben, s szép számmal kisnemesi kúria is. Nevezetességei. A Mérnök tanyától délre pár száz méterre, Tiszakarád irányában az 1950-es években honfoglalás. Népessége. Utcás. A Szentlélek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. 1 Füzér vára. 4 nyelv. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. 1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2011-ben 193 lakosából 189 szlovák. Nevezetességei A törpe vízerőm ű. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. ”. h. 2001-ben 134 lakosából 129 szlovák és 5 ruszin volt. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkótzy Uraság, fekszik hegyek között, nem meszsze Szterkótzhoz egy völgyben, és sokkal alább való Szterkótznál, sovány tulajdonságaihoz képest, harmadik Osztálybéli. 06. 1910-ben 307, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A vulkáni eredetű Zempléni-hegység jelentős részét összefüggő erdők. Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713 -ban épült kastélya. A grábóci szerb templom. Az ipari műemlék 110 éves. Máig őrzi a bányászhagyományok fényét, az aranybányászat emlékeit. 1910-ben 149, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Kiskolon ( 1899 -ig Kolonicza, szlovákul: Kolonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában . Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénpálhegy, azelőtt Pakasztó, az Olyka-patak mellett fekvő tót kisközség, 30. 445 fő (2023. 2011-ben 561 lakosából 519 szlovák. jan. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. jan. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Orosz falu Zemplén Várm. 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz nem meszsze, Boczához 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem gabonát, zabot, szőleje nints.